●12.Rész●

Sziasztok!

Hoztam nektek egy részt, ha engem kérdeztek ez a legjobb.

Tényleg annyira mosolyogva írtam, hogy totálisan átéreztem Hope helyzetét.

Komolyan csak gondoljatok bele, hogy mit érezhet. Ezért egy kicsit kevesebb 

párbeszédet raktam bele, remélem tetszeni fog!

És.. Mivel megvan a 30 követőm, kemény határt állítok.

10 komment után jön az új rész.

Jó olvasást!

#offline

● Hey idiot! ●

Azt hittem fel fog robbanni, de nem. Leült az ágyamra és csak nézett maga elé, ennyire nyugodtnak még nem láttam. Kezeit összekulcsolta, úgy nézte az ágyam előtt lévő egyik fiókot. Fésű volt a kezemben, azt szorongattam, hatalmas sóhajtás után nézett fel rám. Zöld szemeivel megőrjített, de csak nézett. Ajkam kicsit beharaptam majd elengedtem. Mellkasom emelkedett majd süllyedt is. Megrémültem.

- Hope! - nyújtotta felém a kezét, kicsit megmozdultam és oda mentem. Hatalmas keze a csípőmet átkarolta úgy ölelt meg, hasamat a tincsei csikizték, de nem nevettem.- Kérlek! Mond, hogy nem szereted Őt! Mond, hogy csak egy kaland volt! - nézett fel rám. Szeméből könnycsepp jött ki, nem bírtam megszólalni. Elvesztem benne. Kicsi mosolyra húzta a száját, mintha olvasott volna a gondolataimban. Az elmémig hatolt, nem is volt neki olyan nehéz, mert be engedtem őt. Hajam miközben Harryt néztem, teljesen előre omlott. Elengedte a derekam, majd a csuklómat fogta meg. Kicsit húzott rajta, így az ágyra fektetett maga mellé. Lassan fordultam a jobb oldalamra, így szem magasságba kerültem vele. Göndör tincsei a paplanon pihentek, jobb kezemmel kezdtem el játszani velük. Hihetetlen dolgok történtek velünk az elmúlt időszakban. Hiszen amikor még a reptéren ültem megrémültem tőle, majd le is buziztam. Most meg mi van? Együtt vagyok vele, életem szerelmével akiről nem tudok semmit, de akkor is mintha ismerném, a távoli múltból. Mosolyra húzta a száját, mikor rám nézett. Szemem azonnal rá kaptam, megsimogatta az arcom, amire éreztem, hogy elvörösödök. Soha nem vörösödtem még el fiúnak, mindig csak mosolyogtam. De Harry ezt váltja ki belőlem, a tökéletessége egyszerűen elkápráztat, de ha dühös félek tőle. De így szeretem, így ahogy van. Miközben a szempillái rebegtek, hatalmas szemei pásztázták az arcom. - Hope! - szólított meg. - Te egy angyal vagy! - erre a mondatára kitágultak a szempilláim.
- Nem vagy angyal!
- Csak nézz magadra, Hope! Egy földre szállt angyal! - kacsintott.
- És ha egy űrlény vagyok, aki ki akarja szívni az agyad?  -húzogattam a szemöldököm, mire elnevette magát.
- Akkor én vagyok az Angol királynő! - hajolt felém. - Szeretlek! - megint belevörösödtem a mondatába. Tudom, hogy Harry mikor hazudik és mikor nem. Érezni lehet, hogy mit akar. Amikor az igazi, kimondja azt a szót, miután baromságot csináltál az, az igazi szerelem. Hiszen nem dühös, nem ment le szétverni Zaynt, és a szemembe mondta azt az ártatlan szót, amit egy fiútól nagyon régen hallottam. Könnycsepp jött ki a szememen, amit ő azonnal letörölt az ujjával. - Mi a baj, Hope? - aggodalmas volt, azonnal a hátára kapaszkodtam és magamhoz húztam. Lágyan kezdte el csókolgatni a nyakam, egyszer-kétszer meghúzta a fülcimpám a fogával, amit egy kisebb nyögéssel jutalmaztam. De akkor is sírtam.
- Harry...- nem is tudtam tovább mondani, megállt benne a szó. - Én.. Én nem akarlak elveszíteni! - nyögtem ki végül, mire felém kapta a fejét. Értetelenül nézett rám. - Félek! - halkultam el..
- Mégis mitől? -rázta meg sörényét. 
- Félek, hogy egyszer elmész, eltűnsz! - húztam még közelebb magamhoz. A mondataim a szívemből jöttek, nem is tudom miért menne el. De mintha egyszer már elhagytak volna. Sírni kezdtem, egyre jobban gondoltam a régi éveimre amik teljesen ki estek. Igaz nem volt mit hova gondolni, de akkor is akartam. Akartam látni a múltat. Amikor az emberek végignéznek rajtam, azért mert anyám híres divat tervező volt az felejthetetlen élmény, de rossz is. Az a baj, hogy ismernek az emberek, de távolról elkerülnek. 
- Hope! Neked semmiről nem kell félned! Mindig itt leszek, és megvédelek! - mosolygott és lágyan megcsókolt. Kezét derekam alá csúsztatta, úgy egy kicsit megemelt. Keze a nadrágom hátsó zsebébe csúszott. Kicsit megmarkolta a fenekem, majd elengedte de attól még keze a helyén maradt.
- Te vagy az én őr angyalom! - suttogtam, szemei megtalálták az enyémet. Orrunkat összedörgölte, majd az ajkával megcsípte az enyém. Szemem be sem csuktam, látni akartam őt. Ugyan úgy nézett mint én, megőrjített. Annyira tökéletes volt, a haja, a szeme, a teste, mindene. Egy szóval lehet megfogalmazni, gyönyörű. Lehet a fiúkra nem szokás ilyet mondani, mindig valami "helyes" vagy "szexisten" de Ő, Ő mindent egybefoglalt. Mikor elengedte a számat, nyakamat kezdte csókolgatni.
- Csak, hogy tudd! Most nem fogunk szexelni! - mosolyodott el, majd felállt felőlem. Értetlenül néztem rá, ki akart most? Lágyan kezdte el húzogatni a szemöldökét, majd a gardróbhoz ment, mikor kijött kettő hatalmas bőröndöl jött vissza. Felültem az ágyon, majd értetlenül néztem rá. - Haza utazunk! Aztán Hawaiira. - kikerekedett a szemem, erre csak mosolyogni tudott.
- Minek? Vagyis minek utazunk haza? - néztem a szemébe.
- Gondolom meg akarod egyszer mutatni, hogy hol laksz. Aztán meg elutazunk! Ugye mondtam, hogy Los Angelesbe megyünk. Hát a gépet arra most késtük le! - nézett az órájára. - Ezért elviszlek a szigetekhez! - megráztam a fejem, még mindig nem értettem minek de bele egyeztem. Igaz fogalmam nem volt, hogy hogy van neki ennyi pénze de azért rábólintottam..

****

A repülőn ülve néztem ki az ablakon. Harry keze a bal combomon volt. Mindig csak kifele bámulta, utálok repülőn ülni. Annyira félelmetes. Akkor minek nézek kifele? Meg kell szoknom a magasságot, és ha hányok legalább az ablakra megy, utána meg nem tudok majd kifele nézni. Furcsa gondolataim vannak.

- Hope! - szólt hozzám Hazza. Azonnal felé néztem. - Valami baj van? - arcomat kezdte el vizsgálni. Megráztam a fejem, majd egy lágy csókot nyomtam ajkára..

Eközben New-Yorkban (külső szemlélő)

A sulinak vége, ami azt jelenti, hogy mindenhol kamaszok és tinik. Csendes környéken van a Maslowh ház. De mégis csak dübörög a zene.  Mióta Hope elment, semmi nem ugyan olyan. Grace a szülinapos teljesen maga alatt van, míg a többi tinédzser táncol, vagy éppen issza a sört. 

- Grace! Most hívott Hope! - jött le a szülinapos anyukája az emeletről, Grace azonnal felkapta a fejét és anyukájához rohant.

- Minden rendben van vele? - tért rá azonnal a lényegre.

- Kérdezd majd meg őt! - mosolygott anyukája és az ajtó felé mutatott.. Gracenek kikerekedett a szeme, Hope láttán. Azonnal rohanni kezdett és barátnője nyakába ugrott..

Grace Maslowh~

Ott állt életnagyságban, és csak mosolygott. Azonnal rohanni kezdtem felé, és a nyakába ugrottam. Hihetetlen, hogy már egy hete elment.

- Grace! - hallottam meg törékeny hangját.  Háta mögött egy elég magas palit láttam meg. Elhúzódtam Hopetól, és egy lépés távolságot tettem.. Mit keres itt Harry? Hiszen azért ment el, hogy barátnőmnek jó legyen. Most meg itt van?
- Hope!
- Grace! Ő itt a barátom, Harry! Harry Ő itt a legjobb barátnőm Grace! - a magas göndör, a kezét nyújtotta.- Grace! Csak beugrottunk egy kicsit, megyünk is tovább! - tért gondolom a lényegre Barátnőm.- Boldog szülinapot! - vett elő egy kisebb dobozt. Amit kinyitottam, egy kulcs volt benne. Megnyomtam rajta a gombot, egy kocsi kezdett el villogni.
- Ezt nem kellett volna! - néztem először Hope, majd Harry szemébe.
- De igen kell! Nem minden nap lesz tizennyolc az ember! És remélem hasznát veszed majd! - puszilta meg az arcom. Ugyan ez Harryvel is megtörtént... Hamar búcsúzni kellett, de tudtam még visszajönnek..

Hope Clark ~

*****

Hawaii. Az a sziget, ahova mindig is el akartam jutni, egyszerűen csak süttetem a hasam. Hamar ott kellett hagyni New Yorkot, de most jó ez így. Mivel Grace úgy sem tud semmiről, még jobb. Kint a parton, éppen a szállásunk mellett.

- Harry! Neked aztán nem kellett volna házat venned! - csavargattam meg a haját, ami csikizte a hasam, mivel a hasamon feküdt drágalátos barátom.

- Hidd el! Direkt vettem házat! - mosolyodott el. Annyira furcsán beszélt miután találkoztunk Gracevel. Tiszta vibrálás volt köztük, de nem sokáig foglalkoztatott. Hiszen Hawaiin vagyok, azzal a fiúval akit szeretek..